A Portál előtere

Tárgy: A Portál előtere Szomb. Júl. 25, 2015 9:53 pm

A portál előtti lépcsősor, és az előtte lévő nagyobbacska tér. Itt vizsgálják át az átutazókat, és itt strázsál a határőrség nagyobb létszámban.

Tárgy: Re: A Portál előtere Vas. Júl. 26, 2015 12:54 pm

A hadnagy feszes léptekkel haladt tovább, láthatóan a portál irányába, Temoy kérdésére nem is válaszolva. A tábor lassan éledezett, itt-ott még némileg álomittas katonák jelentek meg. Egymás után hagyták maguk mögött az épületeket, végül az átjáró előtti hatalmas betonplaccra értek. A lépcsősor végén ott világított a Domhanba vezető hatalmas portál, előtte, jobbra és balra egy szakasz őr állomásozott. A hadnagy megállt, zubbonya zsebéből egy keskeny, hosszú borítékot varázsolt elő.
- Nem szokásom meghallani a zöldfülűek kérdezősködését. Én döntöm el, mikor kell megtudnia, ami a feladatához kell.- átnyújtotta a levelet, és arca az eddiginél is komorabbá vált. Nagyot és dühöset fújt, bajsza belerezget.
- Idefigyeljen, Temoy. Jobb ha egy dolgot megjegyez: Nem azért választottuk magát erre a küldetésre, mert valami francette titkos képességet vélünk látni magában. Egyszerűen csak megkérdeztem az újoncok kiképzőtisztjét, hogy az egész szánalmas bagázsból kire bízna legkevésbé egy fontos feladatot. Képzelje csak, a maga neve jutott először eszébe. Viszont, mivel ez a levél szigorú hadititok, és még csak okot sem akarunk adni a domhani csürhének, hogy gyanakodjon. Ezért csak egy embert küldünk, méghozzá olyat, aki nem kelt gyanút.
Rövid szünetet tartott, és a portál felé fordult.
- Ha átlép a portálon, és elhagyja a nagycsarnokot, kelet-délkeleti irányban látni fog három tornyot. A legkisebb az uticélja. Ha nagyon nem jön rá melyik, kérdezze meg a másik oldalon posztolókat, hogy hol találja meg Dave Mallory tábornagyot. A levelet ma estig meg kell kapnia, ezért nem kell sietnie. Ha rohan, az csak gyanút szül.
Lépteit a portál felé irányította. A határőröknek, akik már indultak volna ellenőrizni Temoyt, csak intett egyet, és azok hátrahúzódtak. A lépcsősor előtt megállt.
- Ja és még valami. Ha odaát bajba kerül, nem fogjuk törni magunkat, hogy a kiadatását kérjük a Saltusiaktól. Ha pedig elbaltázná az egészet, a mi világunk helyett a hárommal arrébb lévő átjárón távozzon. Nem fogja eltéveszteni. Nincs előtte senki, és kicseszett hideg.

Tárgy: Re: A Portál előtere Vas. Júl. 26, 2015 2:44 pm

A bajuszpajti nem akarta megosztani velem, hogy mégis mi lenne az az istenverte dolog, ami miatt átküldenek engem Domhanba. Áhhh Domhan a lehetőségek a felfedezések, és a virágzó élet városa. A sárkányok által nyitott központ a világok egyesített helye… de elég a csöpögésből. Szóval futólépésben trappoltam a papa után, amikor is az megállt a portál lépcsője előtti placcon. Felettem az égen a Kapu hatalmas sziluettje rajzolódott ki, mindenféle színben pompázva. A probléma igazán ott gyökeredzik, hogy a földön van az egyedüli tértorzulásos portál. Vagyis ha én egy vízszintes portálon megyek át, nem egy szintén mondjuk a földből kinövő kapun érkezem meg, hanem egy függőleges ajtón. Bizonyosan kikészíti a szervezetet.
Ezután Mr.Bajusz előadta a monológot arról, hogy én egy mekkora lúzer vagyok, a lúzerek közt is lúzer, sőt még a lúzerek közötti lúzerek közt is a leglúzerebb. Hízelgő. De ettől függetlenül tartottam az egyenes állást, amikor megálltunk vigyázba vágtam magam, államat fölszegve, úgy ahogy a kiképzőköcsög tanította. Átvettem a levelet a Hadnagytól, és a zubbonyom belső zsebébe rejtettem, a jobb oldalra. Ezután megindultunk a lépcsőhöz. Ott adott még ez jó tanácsot, miszerint vagy sikerül a megbízatás, vagy mehetek fókára vadászni Seguth Andurra. Okkkéééé.
- Értettem Uram! Nem fogok elbukni!
Jópofa dolog volt látni amint a határőrök odajönnének megmotozni, de a papper egy intéssel rendberakta őket. Amolyan felsőbbrendű érzés áthaladni ezek közt a fajankók közt. Egy nap úgyis én leszek a világmindenség legkirályabb harcosa. Szoknom kell az érzést. Ahogy megközelítettem a kaput egy pici paranoia azért elkapott miszerint most lépek be a köponti csarnokba, átmegyek egy kapunk, amiről isten se tudja, hogy működik, és kilyukadok egy teljesen ismeretlen dimenzióban vagy hol. De erőt vettem magamon, és átléptem a kaput. Igazából semmi furcsa dolog nem volt. Nem éreztem rántást, vagy, hogy megfulladnék, vagy valami Idegen anyag tapadna a bőrömhöz és próbálná kiszívni a vérem. Csak a tértorzulást éreztem, és az valóban szar dolog volt. Egyik lábam hátrafele zuhan, míg a másik lefelé. Pofás. De sikeresen átértem és lenyűgöző látvány fogadott. Egy nagyon hatalmas terembe jutottam, aminek a tetejét szinte nem is láttam. Mindent márványoztak, és úgy zengett az egész akár egy bank épülete. Vagyis inkább harminc bank épülete. A kapunk előtt négy állig felfegyverkezett ember strázsált, és lesték a gonosz manókat. De velem nem igazán foglalkoztak, inkább csak megvetőleg felém fordultak, és hümmögtek. Köszi, kedves. Úgy voltam vele, hogy vagyok annyira béna, hogy nem tévedek el kapásból az úton, de nem akartam elsietni a dolgokat. Mondjuk, ha a Bajusz azt mondta volna, hogy siessek, én akkor is inkább tettem volna egy kört Domhanban, de így hogy tálcán kínálták nekem a lézengést… nem lehet kihagyni! Szóval határozott léptekkel megindultam a csarnokon keresztül és figyeltem a népeket. Láttam itt fekete Saltusiakat, vallás-fanatikus Kromatokat, lúzer Elfeket, és még ki tudja miféle szerzeteket. Mikor kiléptem a csarnokból megcsapott Domhan bűze. Nem hittem volna, hogy egy ekkora kereskedővárosban ennyi az izzadt férfi. Pedig de, és még a nap sem sütött. Mégis hogy van ez? De nem értem rá ezzel foglalkozni inkább gyorsan körbetekintettem, hogy megtaláljam a három tornyot, amiről Bajuszka beszélt. Nem kellett sokáig kutatnom, igazán gyorsan rábukkantam. Ott feszített mind a három pálcika délfelé, úgyhogy igazán jól informált a papi.
Most hogy belőttem a helyet ahová mennem kellett elindultam egy picikét körbetekinteni a városban, megnézni a helyi érdekességeket, beszélgetni a másik fajjal, vagy csak szimplán keresni egy jó ivót, meg néhány szép leányt akik nem vetik meg egy magányos határőr társaságát.

Tárgy: Re: A Portál előtere Pént. Nov. 13, 2015 2:43 pm

Lance Lotter - Páclé

Nahiliának nehezére esett levegőhöz jutni. A levegő marta a torkát és csípte könnyezésre kényszerített szemeit. Kellemetlen szagok terjengtek mindenfelé, és még a napot is alig lehetett látni. Egyáltalán nem számított ilyesmire. "Legalább csendes..." Azt tudta, hogy az emberek világában egy hatalmas gép tartja a kapcsolatot a portállal, de eddigi tapasztalatai alapján azok mind hangosak voltak.
Percival észrevehette nehéz helyzetét, ugyanis halkan megjegyezte:
- Ne aggódjon, gyorsan hozzá lehet szokni.
Gyorsan lebaktattak a lépcsőn, ahol egy kisebb csapat állig felfegyverzett határőr várta őket. Nahilia érezte, hogy mindannyiuknál kékacél van. Mikor eléjük értek, a hét katona közül kilépett a középső, egy ránézésre olasz, de hanglejtése alapján inkább görög fickó:
- Százados. Asszonyom. Uram. - biccentett hármójuk felé - Miben segíthetek?
- Ebben - vette elő Nahilia az öve zsebéből a kis üvegcsét - Vezessen a húsmágusokhoz.

Tárgy: Re: A Portál előtere Hétf. Nov. 23, 2015 11:18 pm

Lance-t megrohanták az emlékek, mikor visszatért a Földre. Bár csak két évet volt távol, már legalább tízszer ennyinek érződött. A szagok, a lépcső... mindne nosztalgikusnak érződött a gunslinger számára. Még a kékacél-fegyverekkel felszerelt határőrök is. Hirtelen rátört a hiány: keze a levegőt markolta ott, ahol korábban a revolverei pihentek.
Mikor Nahilia felmutatta az üvegcsét, Lance óvatosan előrébb lépett, és üdvözlőképpen tisztelgett, ahogy a katonák szoktak.
Egy pillanatra eszébe jutott, hogy belekezd a helyzetük magyarázásába, de végül rájött, hogy neki örülnie kéne, amiért még él. Egy papír csak a ravaszról veszi le a katonák ujját, de a fegyvert nem üti ki a kezükből. Így inkább csöndben maradt, és biccentett apjának, hogy magyarázza el a helyzetet. Egy százados mégis többet tud mondani egy száműzöttnél.

Tárgy: Re: A Portál előtere Kedd Nov. 24, 2015 8:54 pm

Lance Lotter - Páclé

Folytatás: Mágusszállás

» A Portál és a sziklák foga
» Seguth Anduri Portál