Kroechr Dchrokrhun

Név: Kroechr Dchrokrhun
Nem: Férfi
Faj: Saltusi
Foglalkozás: Fejvadász

Jellem: Általában komoly, de ha kell nagyon vicces is tud lenni.Gyors reflexei vannak.
Kinézet: Fekete, csuklyás köpenyt visel, ez alatt van a kékacél láncvért.Bőre sápadt, érdes. Haja fekete, szeme barna. Magassága fajához mérten átlagos. Bal szeme alatt egy vágás még megmaradt nyoma látható, amit még a kiképzése során szerzett.

Felszerelés:Vörös Trombon puska, vadászkés, kékacél vértezet

Előtörténet:
Kroechr Achroch egyik legjobb kovácsmesterének, Attrich Dchrokrhun második fiaként látta meg a napvilágot. Két testvérével sokat járták Achroch ach Andar hatalmas utcáit. Hét évesen már úgy ismerte a várost mint a tenyerét. Ekkor már apjának is segédkezett a munkában, többször is előfordult, hogy ő vitte el az elkészült mesterműveket, ha a megrendelő nem ért rá. A nyolcadik születésnapjáig gondtalan volt az egész család élete. Aztán egy ködös, hideg éjszakán egy kohóból kipattanó zsarátnok lángra lobbantotta a családi műhelyt és házat. Bár a segítség hamar megérkezett, csak Kroechrt sikerült kimenteni a lángok közül. Mivel nem élt más családtagja, egy öreg fejvadász nevelte. Az Öreggel (Kroechr így hívta a fejvadászt) sokat jártak a hegyekben. Olykor napokig is kint maradtak és az ott élő kisebb-nagyobb állatokra vadásztak. Ebben az időben tanult meg lőni több fajta fegyverrel is a már aligha gyermek, de még nem felnőtt saltusi ifjú.

Fejvadássszá képzése már korán elkezdődött. Egy Vörös Trombont választott magának fegyverül. Egyszer egy régebbi típusú puska, amit a kiképzés során használtak felrobbant a kezében, egy nagyobb méretű szilánkot repítve az arcába. Ezt természetesen saltusi szokások szerint nem a legjobb módon kezelték. Ekkor szerezte szeme alatt a sebet, ami mára már alig-alig látszódik, de valószínüleg a nyoma mindig ott marad.Hosszú felkészítésének több mint a felét a saltusi bányákban létesített kiképző táborokban töltötte. Többek között ők őrizték az ott munkálkodó rabokat így Kroechr néha elbeszélgetett velük, már akikkel lehetett. Egy idő után lett egy barátja a rabok közül. Egy ember aki nála majdnem kétszer magasabb volt és az emberek között is magasnak számított. Ahogy Kroechrnek elmondta, úgy került a bányákba már három évvel ezelőtt, hogy egy nagyobb ünnepség után lerészegült és pont a saltusi kaput őrző Fejvadászokra támadt, akik persze rögtön elfogták és rá egy hétre már rabláncon kísérték a bányákba. Egyszer egy nagy rabszolgafelkelés tört ki a bányákban. A felkelés több héten át tartott és sok saltusi vérét követelte. Kroechr az utolsó napokban került szembe az egykori barátjával, aki szinte teljesen megvadulva rontott rá, feledve mindent amit tettek érte és szabadulásáért a bányákban. Dönteni kellett, de gyorsan mielőtt átszúrják egy hosszú, éles hegyű gerendával, amit a támadója nemrég csakúgy futtában kapott fel. A puska lövésre kész volt, már előre betöltötte. Lőtt. A lövedék a szíve fölött érte a célpontot aki még három lépést előrelépett, majd összerogyott Kroechr Dchrokrhun előtt, aki már mindenre késznek érezte magát, ugyanakkor elkeseredve nézte a halottat, aki elárulta és megtanította arra, hogy csak igen kevesekben szabad megbízni. Ezek után megtanulta a domhani nyelvet és felkészült az utazásra egy másik világba.

Sok éven át tartó kiképzés és tanulás után több társával együtt átkerült Domhanba. Itt 2 évig volt fegyverhordozó, majd 25 évesen ő is Fejvadász lett.

Köszönöm a választ, a hibákat igyekszem kijavítani!

Még lesz egy rövidebb szöveg beékelve oda a bányás részhez.
A kisebb késlekedésekért és 1-2 napos inaktivitásokért elnézést kérek. Mostanában sok a dolgom.
Igyekszem aktív és jó tagja lenni ennek a közösségnek.
Üdvözletét küldi:

Kroechr Dchrokrhun
A Saltusi Lovagrend leendő tagja

Név: Kroechr Dchrokrhun
Nem: Férfi
Faj: Saltusi
Foglalkozás: Fejvadász

Jellem: Általában komoly, de ha kell nagyon vicces is tud lenni.Gyors reflexei vannak.
Kinézet: Fekete, csuklyás köpenyt visel, ez alatt van a kékacél láncvért.Bőre sápadt, érdes. Haja fekete, szeme barna. Magassága fajához mérten átlagos. Bal szeme alatt egy vágás még megmaradt nyoma látható, amit még a kiképzése során szerzett.

Felszerelés:Vörös Trombon puska, vadászkés, kékacél vértezet

Előtörténet:
Kroechr Achroch egyik legjobb kovácsmesterének, Attrich Dchrokrhun második fiaként látta meg a napvilágot. Két testvérével sokat járták Achroch ach Andar hatalmas utcáit. Hét évesen már úgy ismerte a várost mint a tenyerét. Ekkor már apjának is segédkezett a munkában, többször is előfordult, hogy ő vitte el az elkészült mesterműveket, ha a megrendelő nem ért rá. A nyolcadik születésnapjáig gondtalan volt az egész család élete. Aztán egy ködös, hideg éjszakán egy kohóból kipattanó zsarátnok lángra lobbantotta a családi műhelyt és házat. Bár a segítség hamar megérkezett, csak Kroechrt sikerült kimenteni a lángok közül. Mivel nem élt más családtagja, egy öreg fejvadász nevelte. Az Öreggel (Kroechr így hívta a fejvadászt) sokat jártak a hegyekben. Olykor napokig is kint maradtak és az ott élő kisebb-nagyobb állatokra vadásztak. Ebben az időben tanult meg lőni több fajta fegyverrel is a már aligha gyermek, de még nem felnőtt saltusi ifjú.

Fejvadássszá képzése már korán elkezdődött. Egy Vörös Trombont választott magának fegyverül. Egyszer egy régebbi típusú puska, amit a kiképzés során használtak felrobbant a kezében, egy nagyobb méretű szilánkot repítve az arcába. Ezt természetesen saltusi szokások szerint nem a legjobb módon kezelték. Ekkor szerezte szeme alatt a sebet, ami mára már alig-alig látszódik, de valószínüleg a nyoma mindig ott marad.Hosszú felkészítésének több mint a felét a saltusi bányákban létesített kiképző táborokban töltötte. Többek között ők őrizték az ott munkálkodó rabokat így Kroechr néha elbeszélgetett velük, már akikkel lehetett. Egy idő után lett egy barátja a rabok közül. Egy ember aki nála majdnem kétszer magasabb volt és az emberek között is magasnak számított. Ahogy Kroechrnek elmondta, úgy került a bányákba már három évvel ezelőtt, hogy egy nagyobb ünnepség után lerészegült és pont a saltusi kaput őrző Fejvadászokra támadt, akik persze rögtön elfogták és rá egy hétre már rabláncon kísérték a bányákba. Egyszer egy nagy rabszolgafelkelés tört ki a bányákban. A felkelés több héten át tartott és sok saltusi vérét követelte. Kroechr az utolsó napokban került szembe az egykori barátjával, aki szinte teljesen megvadulva rontott rá, feledve mindent amit tettek érte és szabadulásáért a bányákban. Dönteni kellett, de gyorsan mielőtt átszúrják egy hosszú, éles hegyű gerendával, amit a támadója nemrég csakúgy futtában kapott fel. A puska lövésre kész volt, már előre betöltötte. Lőtt. A lövedék a szíve fölött érte a célpontot aki még három lépést előrelépett, majd összerogyott Kroechr Dchrokrhun előtt, aki már mindenre késznek érezte magát, ugyanakkor elkeseredve nézte a halottat, aki elárulta és megtanította arra, hogy csak igen kevesekben szabad megbízni. Ezek után megtanulta a domhani nyelvet és felkészült az utazásra egy másik világba.

Sok éven át tartó kiképzés és tanulás után több társával együtt átkerült Domhanba. Itt 2 évig volt fegyverhordozó, majd 25 évesen ő is Fejvadász lett.

U.I.: Itt a végleges verzió. Szeretném megkérdezni, hogy a bányafelkeléses rész nem lett-e egy kicsit túlságosan részletezve, és hogy biztosan illik-e ide?

Név: Kroechr Dchrokrhun
Nem: Férfi
Faj: Saltusi
Foglalkozás: Fejvadász

Jellem: Általában komoly, de ha kell nagyon vicces is tud lenni. Nagyon szabálytartó. Mondhatni fanatikusan hisz a saltusi népben és a lovagrend hitvallásában. A bányákban szerzett tapasztalatai miatt elég óvatos, szinte senkiben sem bízik meg teljesen. Elsőre sokaknak barátságtalannak tűnhet, ám ha jobban megismerjük kiderül, hogy valójában egy nagyon jószívű saltusi. Gyors reflexei vannak.
Kinézet: Fekete, csuklyás köpenyt visel, ez alatt van a kékacél láncvért.Bőre sápadt, érdes. Haja fekete, szeme barna. Magassága fajához mérten átlagos. Bal szeme alatt egy vágás még megmaradt nyoma látható, amit még a kiképzése során szerzett.

Felszerelés:Vörös Trombon puska, vadászkés, kékacél vértezet

Előtörténet:
Kroechr Achroch egyik legjobb kovácsmesterének, Attrich Dchrokrhun második fiaként látta meg a napvilágot. Két testvérével sokat járták Achroch ach Andar hatalmas utcáit. Hét évesen már úgy ismerte a várost mint a tenyerét. Ekkor már apjának is segédkezett a munkában, többször is előfordult, hogy ő vitte el az elkészült mesterműveket, ha a megrendelő nem ért rá. A nyolcadik születésnapjáig gondtalan volt az egész család élete. Aztán egy ködös, hideg éjszakán egy kohóból kipattanó zsarátnok lángra lobbantotta a családi műhelyt és házat. Bár a segítség hamar megérkezett, csak Kroechrt sikerült kimenteni a lángok közül. Mivel nem élt más családtagja, egy öreg fejvadász nevelte. Az Öreggel (Kroechr így hívta a fejvadászt) sokat jártak a hegyekben. Olykor napokig is kint maradtak és az ott élő kisebb-nagyobb állatokra vadásztak. Ebben az időben tanult meg lőni több fajta fegyverrel is a már aligha gyermek, de még nem felnőtt saltusi ifjú.

Fejvadássszá képzése már korán elkezdődött. Egy Vörös Trombont választott magának fegyverül. Egyszer egy régebbi típusú puska, amit a kiképzés során használtak felrobbant a kezében, egy nagyobb méretű szilánkot repítve az arcába. Ezt természetesen saltusi szokások szerint nem a legjobb módon kezelték. Ekkor szerezte szeme alatt a sebet, ami mára már alig-alig látszódik, de valószínüleg a nyoma mindig ott marad.Hosszú felkészítésének több mint a felét a saltusi bányákban létesített kiképző táborokban töltötte. Többek között ők őrizték az ott munkálkodó rabokat így Kroechr néha elbeszélgetett velük, már akikkel lehetett. Egy idő után lett egy barátja a rabok közül. Egy ember aki nála majdnem kétszer magasabb volt és az emberek között is magasnak számított. Ahogy Kroechrnek elmondta, úgy került a bányákba már három évvel ezelőtt, hogy egy nagyobb ünnepség után lerészegült és pont a saltusi kaput őrző Fejvadászokra támadt, akik persze rögtön elfogták és rá egy hétre már rabláncon kísérték a bányákba. Egyszer egy nagy rabszolgafelkelés tört ki a bányákban. A felkelés több mint két napon át tartott és sok saltusi vérét követelte. Kroechr az utolsó pár órában, az utolsó összeütközésben került szembe az egykori barátjával, aki szinte teljesen megvadulva rontott rá, feledve mindent amit tettek érte és szabadulásáért a bányákban. Dönteni kellett, de gyorsan mielőtt átszúrják egy hosszú, éles hegyű gerendával, amit a támadója nemrég csakúgy futtában kapott fel. A puska lövésre kész volt, már előre betöltötte. Lőtt. A lövedék a szíve fölött érte a célpontot aki még három lépést előrelépett, majd összerogyott Kroechr Dchrokrhun előtt, aki már mindenre késznek érezte magát, ugyanakkor elkeseredve nézte a halottat, aki elárulta és megtanította arra, hogy csak igen kevesekben szabad megbízni. Ezek után megtanulta a domhani nyelvet és felkészült az utazásra egy másik világba.

Sok éven át tartó kiképzés és tanulás után több társával együtt átkerült Domhanba. Itt 2 évig volt fegyverhordozó, majd 25 évesen ő is Fejvadász lett.

U.I.: Na! Akkor itt volna a ténylegesen végleges javított változata a sajnos már hónapok óta halogatott karakteremnek.
Jó estét kíván:

Kroechr Dchrokrhun
A "na mosmá' mingyá' tényleg, de tényleg tag"