Temetőkert

Domhan peremkerületeiben található a Nagy Temetőkert, ami nem véletlenül szorult ki a központi város részből. Már csak azért is mert mindenki szereti magától távol tudnia a halottait, de Domhanon a hatalmas területi igény volt, ami miatt távolra került a holtak végső nyughelyét egybefoglaló nekropolisz. Mert nyugodtan hívhatjuk annak.
A legtöbb domhani persze úgy rendelkezik, hogy saját világára szállítsák vissza hamvait, de rengetegen vannak olyanok, akik Domhant tekintik igazi otthonuknak, ezért itt is szeretnének maradni, végleg. Ennek tudatában senki nem lepődött meg, hogy a temető számára kijelölt földterület gyorsan betelt. Időnként hozzá toldottak újabb földrészeket, ami meg is látszik a temető furcsa, szabálytalan alakján, de ez se bizonyult hosszú távú megoldásnak. A helyzetet súlyosbította, hogy az előkelőbb rétegek külön temető kerületet szerettek volna, ahova természetesen méretes kriptákat és mauzóleumokat húztak fel. Mára viszont egy aránylag jó megoldás kezd körvonalazódni Domhan Nagy Temetőjében.
A bővítések innentől nem csak horizontális, hanem vertikális irányba is folytatódnak. Sírdombok helyett már vastag polcszerű falakat emelnek, és ezekre helyezik a holtakat, majd befalazzák őket. Ez persze, furcsa, tekergődző labirintussá változtatta a temetőt, ahol kénytelenek kerületeket és utcaneveket megkülönböztetni a gondozók és gyászolók, hogy ne csak bejutni, de kijutni is lehessen. (Márakinek)
A bővítések azonban nem csak felfelé de lefelé is folytatódnak. Kiterjedt és tágas katakomba rendszer van kialakulóban. A folyosók egy központi aknába futnak be, ami nem messze a temetőkapujától nyílik, és széles, csigalépcsőn lehet lejutni a majd tíz méter átmérőjű akna falai mentén.
A temetőt emellett gyakran tarkítják virágágyások és csendes fasorok. Az egész területből hiányzik a nyomott és bús hangulat.
Valamint a köd is nagyon ritka jelenség a temetőben, mivel magasabb, dombosabb területekre épült, így a pára nem gyűlik össze és ül meg a sírok között.