A síró hölgy

Tárgy: A síró hölgy Vas. Aug. 07, 2016 2:16 pm

Domhan legrosszabb hírű vendéglője. Nem túlzok. Annyira sok rémtörténet és bűncselekmény kapcsolódik a nevéhez, hogy a Saltusi Lovagrend minimum heti kétszer tart a Hölgyben razziát.
A Fogadó három funkciót lát el: elsősorban kocsma, de nem a Domhanon megszokott minőségi laer itókákat árulják. A hölgyben olcsó, silány italokat mérnek, amiket bárki megengedhet magának (más kérdés, hogy időnként gyomormosás követi a A síró hölgybeli duhajkodást).
A második kereseti forrása Ezmutt Ekh-nek, a tulajdonosnak, az alagsorban működő ópiumbarlang. Földi kábítószerektől kezdve kadmet füstfüveken és a laederrani ilonmagokon át mindenféle bódítószer kapható itt, ha nem is túl jutányos áron.
Az emelet leginkább bordélyként működik, de akad itt egy fogatlan félelf vénasszony, akiről azt állítják húsmágus és aprópénzért vállal sebgyógyítást. Ha kicsit szélesebbre nyitjuk az erszényünket Patkánynénje készségesen hajlandó ellenségeinknek is keresztbe tenni.

Tárgy: Re: A síró hölgy Pént. Aug. 26, 2016 12:51 pm

Elnézést Uram, nem látta ezt a kromatot...? - Makhradin

Makradin útja az ivóhoz nyugodt volt és eseménytelen. Az utcán csend honolt és egy lélek se fordult elő. Az ivó baljóslatúan terpeszkedett a szűkös telkén, ahova benyomorították, azzal fenyegetve, hogy kusza falai egyszer kidőlnek és az utcára ontják a sok mocskot, amit eddig elrejtettek a világ szeme elől.
A kocsma ajtajának résein hangos zsivaj szűrődött ki, a söntés tele volt rossz arcú alakokkal. A pultnál Ezmutt pakolta a tányérokat és poharakat, de néha-néha tett egy kört az asztalok között, hogy az alvókat felrázza, és a túl sok ideje rostoklókat fizetésre majd távozásra ösztönözze.

Tárgy: Re: A síró hölgy Pént. Aug. 26, 2016 12:51 pm

Lassan de látványosan, hátát kihúzva baktatott a kocsma irányába. Makhradin belül persze még mindig fortyogott. Nem tudta megemészteni az öreg Inkvizítor tisztátalanságát. De most fontosabb dolga is volt, mintsem ezen gyötrődjön. A Hatalmasok úgyis ítélkeznek majd felette, addig neki más feladatot szántak. Egy testvére bajban van és neki segíteni kell. Makhradin megacélozta a lelkét, térítő botját marokra fogta, és egy hatalmas lélegzetvétel kíséretében erősen belökte a kétes hely ajtaját. Az egy poros büdös helységbe nyílt, és csoda volt, hogy az ajtó maga nem adta meg magát, a lökés hatására. A zsanérok amúgy is rozsdáltak már, és a "ház" falai is éppen csak nem omlottak össze. Mintha csak a Sárkányok kedvessége tartotta volna egyben az egész lebujt.
Makhradin arcára undor ült ki ahogy belépett az ivóba. Szája legörbült, és láthatóan felhúzta az orrát, ezzel jelezve, hogy ez nem az ő ízlésének való helység. Voltak itt néhányan de ő most nem vett tudomást ezekről a haramiákról. Amúgy is már a korsóik fenekén tartanak, vagyis ha ártani is akarnának, egy bottal nagyobb kárt tud Makhradin okozni, mint azok a koordinálatlan mozgásukkal.
Előrelépett, és odahaladt a pulthoz, köszönteni a pultost. Elvégre neki csak azokkal van dolga akik tudnak információval szolgálni.
- Maga! A Hatalmasok áldása kísérjen, nem tudja merre tévelyedhetett el testvérem ebből az... ivóból? Egy ideje már nem láttuk, és testvéreink kezdenek idegesek lenni, hiszen egy társunkat elnyelte Talahm sárkány földje, és neki még nincs itt az ideje, hogy megtérjen hozzájuk.
Ha netán más valaki információval tudna szolgálni, Makhradin feléje fordul. De egyébként nem foglalkozik senkivel, viszont feltérképezi a közelében ülőket. Kifolyt-e a nyáluk, van-e mellettük hajszál, vagy körömdarab. Csak a biztonság kedvéért.

Tárgy: Re: A síró hölgy Pént. Aug. 26, 2016 12:53 pm

Elnézést uram, nem látta ezt a kromatot...? - Makhradin

Ezmutt éppen egy törött korsó darabjait hajította a szemetesbe, amikor kivágódott az ajtó és egy fiatal kromat lépett be. Az ivó tulaja meglepődött, manapság sokan látogatják ebből a fajtából a kocsmáját. Talán valami keresztesháborút indítottak ellene?
"Maga?! A belépője alapján sok mindennek nevezném, de jól neveltnek biztos nem." -morgott magában a tulaj.
Ennek ellenére is elővett egy korsót, kéretlenül is megtöltötte, majd egy kis tálon apró, laederrani édes bogyókat tett ki mellé és tolta a kromat elé. Majd úgy igazította ingét, hogy annak nyaki nyílásán át jól láthatóvá váljon a sárkány medál. Lassan végig mérte az új vendéget, de úgy hogy az ne tűnjön tolakodónak, ideges népség ugyanis ez, majd jelentőségteljes pillantást vetett a korsóra és a kromatra. A procedúra alatt természetesen válaszolt a vendégnek:
- És hasonló Áldás szálljon népedre és hittársaidra is jó uram. Ami azt illeti én nem tudom, ugyanis egy másik vendéggel együtt távozott. Nem, nem, ne aggódjon! -előzte meg- Törzsvendégem, a következő harangszóra itt lesz. Addig igyon és töltse velünk a felesleges idejét. - mosolygott jóindulatúan és közelebb tolta a korsót. - Ne aggódjon, ez csak forrás víz bogyósziruppal ízesítve. Tudom, hogy nemes rendjük elítéli a khm...keményebb italok fogyasztását.- fecsegett tovább- De kérem nézze el nekem, hogy efféle munkát vállaltam, a helyet örököltem és nem láttam más megoldást, hogy az éhhaláltól megmeneküljek.
A söntésben tartózkodó többi vendég is kicsit elcsendesedett, abba ugyan nem hagyták tevékenységüket, de fél szemüket a pultnál kibontakozó jelenetre függesztették és furcsa kívülálló számára érthetetlen feszültség uralkodott el rajtuk. Volt, aki azt asztal alatt, ahol a kromat nem láthatta, némán kést vagy bunkósbotot ragadott, de többet nem tettek, mintha valami bűvös jelet várnának mindannyian.

Tárgy: Re: A síró hölgy Pént. Aug. 26, 2016 6:05 pm

A kocsmáros reakciója igazán érdekes volt Makhradin számára. Az ivó vendégei is hasonlóan... zárkózottnak mutatkoztak az Inkvizítor beléptekor. Mintha ismét ellenséges teremtésekbe futott volna, akik megvetik az Igaz Hitet.
~ Mocskos egy hely... és még több szemét ül idebent... gyomorforgató...~
Gondolta magában Makhradin miközben orrát felhúzva a mocsok szagára lépett oda a pulthoz.
A söntés mögötti ember(?) nem tűnt éppen meglepettnek. Az ingét kigombolta, hogy az ifjú láthassa a hitet követi, de szavaiból jól látszott, hogy ez nem igaz. Csak azért viseli, hogy a Kromat nép békében hagyja.
- Dugja el a medált, ha nem akarja megszégyeníteni az Igaz utat! Ha nem is érti miről beszél, inkább ne is szóljon, mert az Igaz Út követői nem tűrik az Istenkáromlást!
Az elé tett étellel és itallal nem törődött. Nincs rá szüksége. Nem itt van dolga, ide csak információért jött.
- Ha visszatér akkor megvárom. De nem idebent. Gaiothe levegője kint egy kicsit... édesebb. Ha megbocsájt uram...
Ezzel lobogó köpennyel, és kopogó bottal kimasírozik az ivó elé. Nem tetszik neki a bent ülők viselkedése. Túl... engedékenyek voltak. Pedig az ivó ránézésre sem egy rendes italmérő hely. Hanem inkább lebuj, ahová a pénz a Saltusiak tudta nélkül kúszik be egy két fejjel egyetemben. És noha Makhradin tudta magáról, hogy erős, de a többség ellen nincs neki sem esélye. Viszont az utcán... ott talán mások az esélyek.

Ha egy órán belül nem érkezik vissza az illető akiről a csapos mesélt, akkor Makhradin morogva ismét ráront az ivótömegre. Konkrétabban a kocsmárosra.
- Azt mondta hamarosan visszatér! A hamarosan úgy érzem letelt... úgyhogy, akkor két opció van, vagy elmondja hol is van ez az ürge... vagy megmondja hol is ült a testvéremmel pontosan.
Kezét óvatosan, hogy csak a kocsmáros láthassa a söntésre fekteti, úgy hogy az alkarjába integrált kristály vége láthatóvá váljon. És... noha nem biztos hogy az övé... egy hajszálat vesz az ujjai közé a kabátja egyik zsebéből, és forgatni kezdi azt. A megfélemlítés hatásos egy eszköz... csak ne lőjön vele mellé.

Tárgy: Re: A síró hölgy Pént. Aug. 26, 2016 8:33 pm

Elnézést uram, nem látta ezt a kromatot...?- Makhradin

Ezmut elkomorult. "A pökhendi kis mitugrász! Pedig elgondolkodott, hogy segít neki, de ha a fickó ennyire nem képes az együtt működésre, hát csak magára vessen, ha egy enyvgyárban találja majd magát. Ő innentől mossa kezeit."
Az úgy nevezett törzsvendég természetesen nem jött, hiszen már itt volt. Az egyik hátsó asztalnál ült és csendben figyelte a kibontakozó jelenetet, hálásan biccentett Ezmut felé, hogy nem buktatta le, majd mérlegelni kezdte a lehetőségeket.
Az eltűnt barátját keresi? Hát legyen, majd ő megmutatja hol találja.
Mielőtt letelt volna az egy óra intett barátainak, akik az ivóban szerte megtalálhatóak voltak, és nem is voltak olyan ittasak, mint amilyennek kinéztek, majd a pulthoz sétált és letelepedett az egyik ottani székre.
Mikor a feldúlt kromat újra berontott és Ezmuttal vitatkozni kezdett, megvakarta bal könyökének csücskét. Jól összeszokott, kipróbált banda volt az övé, így aztán meg se lepte a fürgeség és szorgalom, amivel társai reagáltak a már ismert jelre. Egy masszív, csiszolt és lakkozott hársplatán bunkó emelkedett ütésre, majd kezdte meg ívelt pályáját a kromat háta mögött, de két vipera és egy fahusáng, valamint egy pillangó kés is várt a sorára, ha netán valami balul ütne ki.

Tárgy: Re: A síró hölgy Pént. Aug. 26, 2016 9:09 pm

Elnézést uram, nem látta ezt a kromatot...? - Makhradin

Kalandod a Halálgödrökben folytatódik tovább